I.fejezet

Már tíz év múlt el a rettenetes tragédia óta.Akkor vesztettük el a vagyonunkat és a szüleinket is.
Mindenünk megvolt.Édesanyánk Anne Nova vállalkozó,édesapánk George Hatway pedig ügyvéd volt.
Gyönyörű házban éltünk,hatalmas kerttel.Akkoriban voltam hét éves.A rózsaszín "álom-szobámban"játszottam,amikor a legidősebb bátyám,Fred menekített ki.Utána már nem sokra emlékszem,csak arra,hogy mindenki sír és azt mondja:"Ők már a Menyországban vannak!"
A vagyonunkból mindössze pár dollár maradt,na és persze egy széfnyi pénz,amit rá két hónapra kiraboltak.Olyan jól dolgoztak,hogy senki sem jött rá,ki volt a tettes.
Egy kedves család nekünk ajándékozta a régi halász házat ,ami a tengerpartra épült.
Fred akkor töltötte be a tizennyolcat,azért a gyámsága alá vehetett minket:Abramot,Petert és engem Melory Anne-t.
Lány mivoltomat nézve otthon én vállaltam a házimunkát,mivel nem voltak barátaim így mindig maradt időm takarítani.
A suliban álltalában a hírtelen anyagi "másságom" miatt kiközösítettek.Felettéb örültem,hogy végre kezdetét vette a nyáriszünet!
-Pet!Nem,nem birom fizetni ezt az egészet egyedül!Még te is gyerek vagy,nekem kell rólatok gondoskodnom!-rontott be az ajtón Fred és Peter.
Fred nemrég töltötte a huszonnyolcat,ő volt a család fenttartója.
Peter a legfiatalabb a fiúk között.Jóképű és tapadnak rá a nők,na és persze hogy kihasználja!Álltalában amit megkeres,azt rögtön el is költi.Bár már húsz éves,nem tud éretten gondolkodni.
-Jajj,ne csináld ezt!Megint előadod itt a szenvedő szamarat.Pár dolgot én is megérdemlek!
-Mi a baj már megint?-vágtam közbe gyorsan,mielőtt Fred lereagálhatta volna,amit Pet mondott.
-Az,hogy a drága öcsi szorja a pénzt!Ab-et most rúgták ki a munkahelyéről.Gondolkozz már!-mutatott a fiúra,aki "nemtörődöm" arcot vett fel.Csúnyán néztem rá,csípőre tett kézzel.
-Jó-jó,bocs!Visszafogom magam.Tényleg....
Miután megebédeltünk egy újság társaságában kimentem a partra.
Kellemesen lengedezett a szél.A tenger friss illatát az orromba fújta.Szerettem a meztelen lábfejemmel a homoban taposni,így levettem a papucsomat és mentem tovább.
A víz tükörsima felszine rabul ejtett.Késztetést éreztem,hogy bebelógassam a lábam.
Odasétáltam a sziklákkal borított partszakaszhoz és leültem úgy,hogy a lábam a tengert érje.
A nap olyan melegen sütött,hogy még egy újjatlan topp-ban és egy combközépig érő nadrágba is melegem volt.
Az újságot az álláshírdetéseknél nyitottam ki,talán sikerül munkát szereznem.De nem.Sanki sem keres tizenhét éves,női munkaerőt.
-Héj,Hatway!Nem kéne inkább takarítgatnod?
Lejjebb húztam az újságot,hogy lássam ki szólt.
"Jajj,ne!"-gondoltam magamban.Három fiú közeledett felém.Mason Grandford és a csatlósai Tom és Paul.
Sohasem jöttünk ki egymással,taláz ez abból is adódik,hogy már a szüleink is utálták egymást.
Apám szerint-én csak a bátyáimtól tudom-Victor Grandford egy szélhámos,aki mindenre képes a cél érdekében.Mindenre!
Ebben a fia is hasonlított hozzá,borzasztóan bosszantott a modora.Bár külselye eléggé eltért apjától.
Victor alacsony,elhanyagolt külselyű ember.Mason pedig magas,izmos és emelett jóképű,ezt sajnos nekem is be kellett látnom.
-Szálj le rólam,Mason!Nekem legalább nincsenek csicskásaim!-mutattam Paulra és Tomra.
-Igaz...neked barátaid sincsenek!-természetesen betanított vihogásba törtek ki.
-Nehogy azt hidd,amiért meg van mindened,bármit megtehetsz!
-Jajj,hallotátok ezt?Tisztára megijedtem!-mondta túljátszott gesztikulációval.
Legszivesebben helyben bemostam volna neki egyett,de inkább szó nélkül feláltam és elindultam a ház felé.
Amióta leégett a házunk a Grandford familia hihetetlenül gazdag lett.Abram meggyőződése szerint Ők lopták el a pénzünket.
A távolból még hallottam a vihogó gorilláit,de nemérdekelt.Becsaptam magam mögött az ajtót és leültem egy székre.
-Melory?Te vagy az?-jött ki Peter a nappaliból.
-Igen.
-Mi a baj?
-Semmi.-mondtam,mintha mi sem történt volna.
-Megint az a Grandford gyerek,mi?Csak kerüljön a kezem közé,aztán...aztán...
-Hét,Pet!Nyugi.Édes vagy,de felesleges rá pazarolni az idődet!-mondtam és megöleltem.
A családban mi képviseltük a szőkésbarna,kék szemű árnyalatot anya részéről.
Fred és Abram pedig a barna haj,barna szem párosítást apától.
Nagyon szerettem őket.Fred a gondoskodó,tárgyilagos.Ab az,aki mindent megolt és sohasem téved.
Peter pedig a felelőtlen nőcsábász.Engem inkább a visszafogottság jellemez.
Sokan piszkálnak és kinevetnek minket a jelenlegi helyzetünk miatt.A legfőbb izzítóki más lehetne,mint Victor Grandford....